Prof. Dr. Bokor Imre

Magyar Arcképcsarnok
admin, h, 2007-03-12 07:13
Tisztelt Olvasók!
Budapesti (kispesti) születésű, és jelenleg is Budapesten élő lakos vagyok. Iskolai tanulmányaim során szerettem meg az elektrotechnikát és a híradástechnikát, mint híradó levente részt vettem vezeték építésben, rádiózásban, megtanultam morzézni, ezért katonai szolgálatom során híradó alakulathoz kerültem.
A Honvéd Kossuth Akadémia híradó tagozatának elvégzését követően avattak fel honvéd tisztté, alhadnagyi rendfokozattal. Csapatszolgálatom során voltam szakaszparancsnok, századparancsnok és segédtiszt is egy híradó alakulatnál.
Hazajövetelemet követően problémáim keletkeztek a hadseregben, mert megtagadtam az MSZMP-be való belépést, ezért a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián a legalacsonyabb oktatói (tanári) beosztásba helyeztek. Ezt követően is alapvetően a szakismeretem bővítésével foglalkoztam, kandidátusi, majd doktori tudományos fokozatokat szerezte. Rész vettem számítástechnikai tanfolyamon Minszkben, és rakétatechnikai tanfolyamon Penzában.
Ismételt csapatszolgálaton a rakétadandár főmérnöki beosztását láttam el (kb. négy évig), majd a Zrínyi Akadémiára helyeztek vissza és a Rádióelektronikai Tanszék vezetését bízták rám.
Szakmai munkám mellett, óhatatlanul felfigyeltem a seregben folyó rendellenességekre, a korrupcióra, a kiskirálykodásokra és az anyagi javak mértéktelen pazarlására.
1988-ban készítettem ezekről az észrevételeimről egy feljegyzés, eljuttattam a katonai felsővezetéshez, de válasz nélkül hagyták. 1989-ben könyv formájában (Kiskirályok mundérban) jelentettem meg ezt az anyagot, amelynek hatását úgy emlegették a sajtóban, hogy atombomba robbant HM-ben.
Azonnal nyugállományba helyeztek, de rosszul tették, mert a parlamenti etikai bizottság vizsgálatot rendelt el a könyvben foglalt állításaim igazságtartamának tárgyában, és megállapították, hogy észrevételeim a valóságot tükrözték.
Czinege Lajost megfosztották hadseregtábornoki rendfokozatától és elvették tőle a jogtalanul (honvédségi pénzen) átépített és berendezett lakását. Ő volt az egyetlenegy személy, akit a hazánkat tönkretevő Kádári banda tagjai közül felelősségre vontak!
Rövid időre visszatértem a Zrínyi Akadémiára a Parancsnok tudományos helyettesi beosztásába, de az új honvédelmi miniszter (Für Lajos) inkább a régi ortodox politikai és pártbizottsági szakemberekkel szimpatizált, pontosan úgy hajtotta végre a seregben a rendszerváltást, mint Antall a polgári életben...
Miután Für Lajos a Magyar Tudományos Akadémia Tudományos Minősítő Bizottsági helyemről elmozdított, és kineveztetett oda egy egykori pufajkást, ezután nem volt értelme ragaszkodnom a beosztásomhoz, és elfogadtam a személyügyi Főcsoportfőnök javaslatát, hogy (ismételten) nyugállományba menjek.
Katonai szolgálatom alatt elértem az ezredesi rendfokozatig, egyetemi tanári címet kaptam, és a már említett tudományos fokozatokat szereztem meg.
Soha nem tartottam igényt kiváltságokra, külföldi nyaralásokat nem kértem és nem fogadtam el, egy 53 négyzetméteres lakásban laktam és lakom ma is, sem nyaralóval, sem földterülettel nem rendelkeztem.
Nyugdíjbavonulásomat követően kezdtem részletesebben foglalkozni múltunkkal, jelenlegi helyzetükkel és (részben) a jövőnkkel. Könyveket írtam, cikkek és tanulmányok tömegét jelentettem meg, előadások sokaságát tartottam és minden lehető fórumon felléptem az igazságtalanság ellen.
Sehol sem fogadtam el tiszteletdíjat, cikkeimet és tanulmányaimat bárki szabadon felhasználhatja.
A jelenlegi politikai-gazdasági helyzetet tragikusnak tartom, dilettáns akarnokok kerültek a hatalom csúcsára, Márai Sándor gondolataiból (részben) plagizálva: nem az eszmét védik, hanem meztelen életüket és a "beharácsolt" zsákmányt!
Olyan Magyarországot szeretnék, ahol a jog és az igazság érvényesül, ahol félelem nélkül élhetnek az emberek, és mindenkinek van tisztességes munkahelye, lakása, orvosi ellátása, tanulási és átképzési lehetősége, biztosítottak az állampolgárok számára az üdültetési, testnevelési (sportolási), művelődési, valamint a kultúrált kikapcsolódási (szórakozási) feltételek.
Köszönettel és tisztelettel: Bokor Imre.
A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
Címlap